Izbég feltehetően a nevét az 1690-ben itt megtelepült szerbekről kapta, jelentése: menedék, menedékhely. A régi Magyarország területén több hasonló nevű lakott terület volt. Az egykori különálló településről kevés írásos emlék maradt ránk. Az 1787-es népszámlálás alapján 428 fő lakott Izbégen, ez a szám 1851-re 424 csökkent, majd 90 évvel később már 1126 fő volt. Az 1990-es évek közepén a lakosság száma megközelítette az 5000 főt.

A városrészre évről-évre egyre többen költöznek. Az utóbbi 10 évben minden utcában kiépítésre került a gáz-, és a csatorna hálózat, valamint kábel TV szolgálató is megjelent. Izbégen négy nagyobb üzem működött: Kocsigyár, Szerszámgyár, Baromfi feldolgozó, Gomb üzem. A kocsigyár helyére a 2000-es évek környékén a Bükkös-patak lakópark épült, utódja pedig a Szerszámgyár mellé költözött. A baromfi feldolgozó (Kéki kőbánya) és a gombüzem (Anna ucta) az 1990-es években szűntek meg.

Az izbégi Szent András templom terveit 1937-ben Opaterny Flóris készítette, majd 1938-ban megkezdődött az építése. 1948-ban a katolikus egyház birtokába került, ekkor bővítették tovább. Barokk stílusú templom, udvarát kőfal veszi körül, melynek bejáratát kovácsolt vaskapu díszíti.

Az Izbégi Általános Iskola 1902-ben az Bükkös-patak túlpartján a Jobbágy utcában két bérelt házban kezdte meg működését. Majd az iskola 2002 novemberében fennállásának 100. évfordulójához érkezett. Jelenleg első osztályos diákok az Anna utcai Kisbán házban tanulnak, a többi alsós az 1923-ban épült Szentlászlói úti "A" épületben. 1960-ban emelték a Mária utcai "B" épületet, a felső tagozatos osztályoknak. Időközben két faházat kellett építeni. 1989-ben elkészült a kinti testnevelés órákat felváltó tornacsarnok. Eközben az iskolába járó gyerekek létszáma folyamatosan nőtt, korszerűsíteni kellett a meglévő házakat. Az iskola bővítésének újabb állomása az 1998-ban elkészült új épület. Ide költözött az ebédlő, a faházat lebontották. A bővítés második ütemében 2002-ben átadták a "C" épület új szárnyát. Itt korszerű szaktantermek, illetve a felsőbb osztályok vannak.

1969-ben Déri György ötletére Park-Tábort építettek a patak parton. A tábor hamar elérkezett a fénykorához. Külföldről és az ország más pontjaiból érkeztek vándor és cserediákok. Nyaranként számtalan gyereknek került a vakáció emlékeibe. Meg kell említeni az Úttörőavatást és az Olvasótábort. Az egykori tábor emlékeit a honlapja őrzi. Gazdag képgalériák, és újságcikkek között, hosszasan nézhetjük és olvashatjuk, az Izbégi Park-Tábor múltját. Az utóbbi években nem lett megoldva a tábor őrzése és gondozása. Egyre nagyobbra nőtt a gaz, hajléktalanok költöztek a faházakba, többször kigyulladtak az épületek, életveszésesé vált a tábor. Hosszas várakozás után lebontásra kerültek a házak. Jelenleg a területnek semmi funkciója nincs.

Az Izbégi Baráti Kör Egyesülett a 1990. szeptember 3-án alakult meg. Az egyesület célja a Szentendre, Izbég városrészének művészeti, történelmi értékeinek, hagyományainak megóvása, felelevenítése, a városrész infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, az izbégi polgárok érdekeinek védelme, képviselete. Az elmúlt 20 év alatt nagyon sok jó ötletük valósult meg Izbégen.

Szeretnék bemutatni két régi fényképet Izbégről. A felső képen a Csicserkó környéke látható, az alsó kép az Izbégi Általános Iskola és a templom közötti részt mutatja.

A fényképekért köszönet Déri Veronikának.
További képek: http://izbeg.jovonek.hu/regikeptar/index.html
A cikk az Izbég honlapja felhasználásával készült.